Növényi drog - a növény hatóanyagot tartalmazó, tisztított, aprított része, ill. az ebből előállított illóolaj, gyanta, balzsam.

Lepárlás (desztilláció) – folyadékelegy összetevőinek szétválasztása gőz segítségével.

Az illóolaj fő összetevői:

• linalil-acetát
• linalool

kisebb mennyiségben:

• borneol
• kámfor
• geraniol
• citronellol

ezek aránya, mennyisége a környezeti feltételektől függ.

A legtöbb illó-olajat a növényvilág köréből nyerjük. […] Azonban nemcsak a növényország, hanem az állat-, sőt ásványország is szolgáltat illó-olajat, de természetesen már sokkal kevesebb mennyiségben. […] A legegyszerűbb mód, a mely szerint az illó-olajokat nyerjük s a mely egyszersmind a legelterjedtebb is az, hogy az illó-olajat tartalmazó növényi részt a kettősaljú lepárló-üstbe tesszük, reá öntünk vizet és egyszerűen lepárologtatjuk. így ugyan a vízgőzzel együtt átdesztillál az illó-olaj is, de azt azután mesterséges úton elválasztjuk a víztől. Tekintettel arra, hogy az illó-olajok ára meglehetős nagy, nagyon óvatosaknak kell lennünk, hogy vájjon valódi, nem hamisított illóolajat kapunk-e.

Drogista Közlöny, 1905.

A nagyon sokféle és egészben véve az aránylag nem nagymértékű szükségletünk teljes fedezésére egy gyárat alapítani nem volna érdemes, azonban kívánatos egy oly nagy illóolajgyár létesítését támogatni, mely egyúttal bizonyos illóolajok alapanyagául szolgáló növények gazdaságos termesztését is meghonosítaná.

Honi Ipar, 1908.

A hazai gyógynövények feldolgozása

A földmívelésügyi minisztériumban felmerült az a terv, hogy a gyógynövények hazai feldolgozásának biztosítása czéljából állami illóolaj- és galénikus gyár létesíttessék. Az ez irányban folytatott tárgyalások során kialakult az a vélemény, melyet a földművelésügyi minisztérium is magáévá tett, hogy állami gyárnak létesítése a mai viszonyok közt nem volna indokolt, hanem e helyett a meglevő galénikus és illóolaj gyárakat támogatja a minisztérium a Gyógynövény-kirendeltség útján

Gyógyszerészi Közlöny, 1920.

Megnyílt a gyógy- és ipari növénykiállítás

(…) Gyógynövény és Vegyipari Részvénytársaság Kaposvár impozáns kiállítással vesz részt. A cég az országban speciális helyet foglal el, mivel nemcsak a drogok feldolgozásával, gyógy- és iparnövények exportra való kikészítésével és exportjával, hanem vegy-, mag- és talajvizsgáló laboratóriummal rendelkezik, illóolajgyára pedig már világhírre tett szert és azt a tengeren túli országokban is előnyösen ismerik, nagy kísérleti telepei vannak, melyeket nagy áldozatokkal tart fenn. (…)

A Tolnai Ozorai béruradalom, tulajdonos Gyérey Richárd, kiállítása, amely a gyógynövénytermelés, nemesítése és feldolgozása egész komplexumát felöleli; valóságos látványos tanulság. Az uradalom a termelés terén főleg arra törekszik, hogy a gyógynövény mely és mily módon termelhető leggazdaságosabban. Ezzel kapcsolatos a termelendő gyógynövények nemesítése melynek célja: a termőképesség fenntartása mellett, egyes növények belső tulajdonságának fokozása és nemesítése.

Richter Gedeon gyógyszervegyészeti gyára, mely gyár évtizedek óta nagy tekintélynek örvend, úgy Magyarországon, mint külföldön is, kiállítja közismert gyógyhatású készítményeit. Kiállít azonkívül gyógynövényeket, amelyeket saját területén termelt, és amelyek termelését még jelentékenyebb mértékben óhajtja eszközölni, abból a célból, hogy a hazai termelésű gyógynövényeket hazai vállalatában feldolgozhassa.

Horváth és Selmeczi Illóolaj és vegyi termékek gyára „Resinol“ Illóolajgyár Rt. (Budapest-Kőbánya, Ihász utca 11.) kiállít, hazai növényekből gyártott illóolajakat és egyéb vegyi készítményeket és pedig: összetett aetherek, syntétikus; illatanyagokat, likőresszenciát, kompozíciót stb.

Nemzeti Ujság, 1922.

Gyógynövénykiviteli részvénytársaság. Szerémi József cég. Szerémi József Gyógynövény és Termény- kiviteli Rt, céggel vállalatát részvénytársasággá alakította át. Az alaptőke 6000 drb 1000 K névértékű részvényből álló 6 millió K. A vállalat igazgatósági tagjai: Szerémi József, Hopfe Pál, Szalay Jenő, Ádám Géza és Büchler Lajos

Illatszerész, 1923.

Horváth Imre (Resinol Illóolajgyár)

Abból az alkalomból, hogy lapunk vezető helyén foglalkoztunk a magyar kémiai ipar nagy eseményével, a Resinol Illóolajgyár üzembe helyezésével, hivatásszerű kötelességünkhöz mérten örömmel emlékezünk meg annak igazgatójáról, Horváth Imréről, akinek ernyedetlen, fáradtságot és akadályt nem ismerő munkája hozta létre ezt a nagyszabású iparvállalatot a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett. […] A Kertész-utca egy kis hónapos szobájából indult útnak a Vegyi Ipar 1902-ben és 18 évvel ezelőtt szomszédunkban, egy kis laboratóriumban végzett úttörő munkát, éjjelt nappallá téve Horváth Imre magyar vegyész. Azóta figyelemmel kísértük őt. Láttuk, amint a hatalmas német vegyészeti ipar szorongató versenyével nem törődve, Kőbányán, a Román utcában bérelt szerény helyiségben 1907-ben megindította az első magyar illóolaj és eszenciagyárat.

Vegyi Ipar1922.

A magyar menthaolaj tragikomédiája

„Ismeretes az a hatalmas fellendülés, amelyet vegyészeti és gyógyszervegyészeti iparunk a legutóbbi évtizedben mutat. Ennek során a Resinol illóolaj gyár - többek között a menthaolaj-gyártás tökéletesítését tűzte ki céljául. Saját menthatelepet létesített. Vállalkozását siker koronázta, amennyiben a saját telepén termelt Mitchan-palántákból készült menthaolaj-gyártmánya ma már minőség tekintetében nemcsak versenyképes a külföldi áruval, hanem ezt felül is múlja. […] Csak a belföldi gyógyszeripar nem hajlandó magyar menthaolajat használni. […] Itt már nem lehet azt mondani kifogásként, hogy rosszabb minőségű a külföldinél. Találtak hát újabb kifogást. Azt, hogy némileg drágább. Elfelejtik, hogy nem is olyan régen, sőt még ma is, sok árucikkért azért fizetünk a külföldnek a belföldi gyártmányokénál jóval nagyobb árat, mert a külföldi gyártmány felülmúlja minőségben a magyart. Hát a külföld minőségre való törekvését honoráljuk? Éppen csak a magyar iparét nem?

Honi Ipar, 1928.

Magyar Illóolaj gyár és Vegyi Müvek R.-t., alaptőke 30 millió K, ig. tagok: Gyérey Richárd, Gyérey Zoltán, dr. ifj. Dajkovich István, dr. Kárpáthy Jenő, Fellner Kálmán, cégv. dr. Födi Emil. Budapest, V., Arany János-u. 27.

Az Illatszerész, 1923.

A Resinol Illóolajgyár Rt. az összes vagyontárgyak értékesítése után megszűnik. A 250.000 pengő alaptőke teljesen elveszett. Az Országos Ipari Jelzálog Intézet 75.355 pengőt követel, egyéb hitelezők 430.675 pengővel szerepelnek és e tételekre semmiféle fedezet nincsen.

Honi Ipar, 1933.

Baeder Illatszergyár R. T. 1924. évi mérlegét 20 millió K alaptőke mellett 341,839.142 K tiszta nyereséggel zárta.

Resinol Illóolajgyár R.T., amely a Wiener Bankverein érdekeltségéhez tartozik, 1925. aug. 31-én lezárt mérlegében 30 millió K alaptőke mellett 150.778.621 K tiszta nyereséget mutat.

Az Illatszerész, 1926.

Illóolajpiac

Levendulában és geránium-fajtákban mindig van egy kis árfluktuáció. Előbbiben, melynek nagy része Dél-Franciaországból kerül hozzánk, az árfekvés talán most a legalacsonyabb. A francia kormány exponensei által már 1925 óta ellenőrzi a levendulatermelést és az Office Regional du Midi által analizált olajok nyugodtan vásárolhatók. Nálunk is termelnek levendulaolajat, ennek azonban nagy része exportra erül.

Az Illatszerész, 1932.

Az éterikus olajok ára úgyszólván állandóan fluktuál és bár a tengerentúli illóolajok beszerzése ma nagyon meg van nehezítve, mégis az általános gazdasági viszonyok folytán - ezek ára is folyton esik. A Jávából, Ceylonból, Paraguayból és más helyekről importált olajok ára észrevehetően visszaesett és hogy az áresés mégsem juthat teljesen érvényre, annak csakis a túlságosan felszaporodott importköltségek az oka. Grasse és Reunion is erősen mérsékelte árait, különösen a levendula fajtáknál.

Az Illatszerész, 1933.

A háború előtt a Coty vásárolta fel a tihanyi levendulát.

Gyógyszerészi Közlöny, 1925.

Gyógynövények felhasználása

A gyógynövények felhasználásárnak igénye az első világháború idején, a gyógyszer-, tea-, és fűszerhiány miatt jelentősen megnőtt. A két világháború között már 5-6 ezer hektáron termesztettek Magyarországon gyógynövényeket. Az 1930-as évek vége felé nagy mennyiségű drogot és illóolajat exportáltak.

A II. Világháború után a jó minőségű illóolajos növények még keresettebbek lettek a világpiacon. Az 1940-es években negyvenezer tonna drogot állítottak elő Magyarországon. A növényi drogok eladásából jelentős bevételre tett szert az ország. Az illóolajgyártás nagy részét a borsosmenta-olaj tette ki. Ebből évente körülbelül nyolc-kilenc tonnányit állítottak elő. Ennél sokkal kisebb mennyiséget, nagyjából fél tonna illóolajat nyertek levendulából.

1960-as években a magyar gyógynövénytermelés és –export kimagasló eredményeket ért el; Magyarország exportálta a legtöbb illóolajat Európában. Az 1980-as években már ismét kb. 40 ezer hektáron termeltek gyógynövényeket, és 35-40 ezer tonna drogot állítottak elő évente.

A rendszerváltás után, az 1990-es évektől azonban a gyógynövények termesztése, feldolgozása és felhasználása Magyarországon visszaesett. A hanyatlás legfőképpen a technológiai lemaradás és a – korábban államilag támogatott - kutatómunka lemaradása miatt következett be. Az ezredfordulón a termőterület húsz ezer hektár körül lehetett, az export csökkent, és egyre kevesebb gyógynövényt gyűjtöttek be.

Napjainkban Európában ezzel ellentétes a tendencia : növekedik az igény a gyógynövények iránt, mivel sokan fordulnak a természetes gyógymódok és az egészségtudatos életmód felé. A gyógynövények kereslete itthon is növekszik, ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években Tihanyban, és általában a Balaton körül is számos kisebb-nagyobb új ültetvény jött létre, amelyek saját termékekkel léptek piacra.

A levendula illata Magyarországra csalta a francia parfőmdetektívet

„A továbbiak során kiderül, hogy Mr. Ahac Pamian a francia illatszer szindikátus alkalmazottja, akinek az a hivatása, hogy az illatszergyártás nyersanyagait kutassa fel. (…)

És mit keres Magyarországon? Nálunk nem vadásznak ámbrás cetre és erdeinkben nem terem orchidea.

Az nem, de talán nem tudja, hogy Magyarország szállítja a világ legjobb levenduláját. Nevezetesen Tihanyban termelik azt a vadlevendulát, amelynek legnagyobb az illóolaj tartalma.”

Kossuth Népe, 1947.

Levendula telepítők! Valódi angol levendula hybrida simadugványok augusztusi, iskolázott kétéves tövek őszi és tavaszi szállításra előjegyezhetők. Levendula kertészet, Vásárosmiske Szaktanács, olajminta.

Új Ember, 1948.

Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság

„Említésre méltó még a Kertimag és Gyógynövénytermelő Gazdaság 280 holdas gyógynövényt termelő üzemegysége, amely nagy mennyiségben francia levendulát, muskotályzsályát, római kamillát és kakukkfüvet ad át a gyógyszeriparnak.”

Népszabadság, 1959.

Hatvan holdon csupa levendula virít a Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat tihanyi gazdaságában. Mire használják ezt a rengeteg virágot? [...] Az ügyesebb lányok két és fél-három mázsát megszednek naponta. Dobos Margit és Baranyai Zsófia együtt 678 kilót szedtek egyetlen nap. Baranyai Ilus és Dobos Mariska 622 kilót. Egy mázsa virág szedéséért 18 forintot kapnak. Könnyű kiszámítani, milyen jól keresnek az ügyes lányok.

Egy hold levendula virágából 10-12 kiló olajat párolnak. Egy kiló olaj átvételi ára 280-300 forint. Érdemes tehát az országban több helyen termeszteni a levendulát.

A tihanyi telepen a frissen szedett levendulát egyenesen a párolóüstökhöz szállítják. Kazánból gőzt eresztenek az üstökbe gyömöszölt virágra – s alul edényekbe gyűlik a szép, zöldszínű, jószagú levendulaolaj.

Szabad Föld, 1952.

De mióta ez a terület a Kertimagtermesztő Vállalat Gyógynövény Gazdaságáé - székhelye Tihany - elmondható az is, hogy egy mázsa levendulából negyven-hatvan deka olaj fő ki. Két ember egynapi munkája körülbelül egy kiló. […] a lányok párban aratják a levendulát. Tóth Erzsébet Gulyás Marikával, Káposznyák Ilona Gulyás Piroskával, Huri Mariska Krepocsák Annával – az egyik vágja sarlóval, a másik gyűjti mögötte.

Magyar Nemzet 1954.

Tizenhat üzemegysége van az ország különböző tájain a Gyógynövénytermelő Vállalatnak. [...] Bogárdon úgynevezett angol levendula, Tihanyban pedig francia díszlik. Amabban több az olaj, ennek nagyobb a hatóanyag-tartalma. [...] A külföldiek jobban szeretik a francia levendulát, ezért a termés csaknem teljes egészében exportra kerül. A hazai kölnik, szappanok, piperecikkek és gyógyáruk készítésére inkább az angol levendula olaját használjuk.  [...] - Jó közepes az idei termésünk – tájékoztat Pethő József a gazdaság agronómusa. [...] Üzemegységünknek saját lepárlója van itt, Tihanyban. A learatott levendulát nyers állapotban azon nyomban lepároljuk. Általában 6-8 kilogramm illóolajat ad egy hold termése. De amit gyógyszernek szánunk, azt a levendulamennyiséget megszárítva juttatjuk el a gyógyszergyárakba.

Magyar Nemzet, 1959.

Ültem én odafenn az avas nádtető alatt, füstös paraszti konyhán egy franciával, akinek a Becsületrend rozettája virított a gomblyukában, mint egyetlen muskátli virág, s aki minden ősszel eljött, hogy megvegye a tihanyi levendula olaját.

- Miért éppen ezt? - Esztendőre, válaszul hozott a mellényzsebében egy kisköröm nagyságú üvegcsét. Tihanyban akkor már leszüretelték a levendulát, az apró gőzgépecske elvégezte a lepárlási műveletet, az olaj vastag sásbundába bagyulált üvegkorsókban várakozott. A francia úr kivette a mellényzsebéből az üveget s egy másikat, tihanyi olajjal töltve. - Voila

Az egyikben dél-francia levendulaolaj volt, a másikban tihanyi. A provánszi finom, de halovány illat volt. Dekadens illat. A tihanyi olaj egyetlen cseppjéből felpárázott a gejzírkúpok forrósága, a levendulakapáló lányok hajának fűszerszaga, a tihanyi félsziget különös éghajlata… Az egész félsziget. Ezért kell nekem a tihanyi olaj

Népszava,1959.

A 60 holdnyi levendula gondozására még lányokat is szerződtettek Szabolcsból. […] S ez az 1940-es akció sikeresnek is bizonyult, a lányok hamar elkeltek, befogadták őket a tihanyi családok. Tíz év múlva újra megismételték az akciót, ekkor már az Állami Gazdaság szerződtetett 30 szabolcsi lányt. […] A felszabadulás után kiosztották az apátsági birtokokat, de a magángazdálkodás e dombos, hegyvidékes területen nem bizonyult sikeresnek. Miképpen a termelőszövetkezet sem tudott megbirkózni a feladattal, alig egy év után feloszlott, s földjeit a Badacsonyi Állami Gazdaság vette át. Ez a gyógynövénytermesztés folytatása mellett felújította a 30-as években filoxéra miatt elhalt szőlőtermelést.

Magyarország, 1981.